Marrakesh-i Egyezmény: könnyebben juthatnak irodalomhoz a
látáskárosultak
A Marrakeshi Szerződés aláírását követően a Braille-könyvek, hangoskönyvek előállításához ezentúl nem kell a szerzői jogtulajdonos jóváhagyása: az esélyegyenlőség értelmében meg kell könnyíteni a hozzáférhetőséget a látáskárosultak számára. Erről, valamint az új Btk. szellemi tulajdonjog terén bevezetett változtatásairól beszéltek a Rádió Orient műsorában jogi szakértők.
2013. június 27-én aláírták a Marrakeshi Szerződést, amely a vakok és gyengénlátók, és látási képességeikben egyéb okból korlátozott személyek nyomtatott művekhez való hozzáférését segíti elő. A szerződés a résztvevő országok számára kötelezően előírja bizonyos szerzői jogi kivételek bevezetését, ami azt jelenti, hogy míg korábban engedélyköteles volt nyomtatott művekből Braille-könyvek, hangoskönyvek előállítása, ezentúl nem kell a szerzői jogtulajdonos jóváhagyása: az esélyegyenlőség értelmében meg kell könnyíteni a hozzáférhetőséget a látáskárosultak számára.
A dokumentumot konszenzus alapján szövegezték meg június 18-28 között, a Szellemi Tulajdon Világszövetségének Marokkóban rendezett értekezletén, 186 állam részvételével. A magyar delegáció miniszterelnöki határozat révén kézjeggyel látta el a záróokmányt, mellyel elismerte a Magyar Állam a szerződés létrejöttét, a hazai ratifikációs folyamat az Európai Unió tagállamaival összehangoltan fog zajlani. A jogi szakértő szerint az uniós jogban nagy változást ez nem fog hozni, de nemzetközi szinten példátlan lépés az esélyegyenlőség terén.
“A szerződés nagy eredménye, hogy határokon átnyúló módon, más országban készített hozzáférhető formátumú másolatokat lehessen küldeni” – mondta el dr. Lábody Péter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviseletében.
Ennek értelmében bármely aláíró ország területén megjelenő irodalmi mű jogi komplikációk nélkül felhasználható hangoskönyvvé, vagy átírható Brailee írással.
Ezen kívül a magyar szerzői jogvédelem alatt álló művek is engedély nélkül átalakíthatóak lesznek a későbbiekben.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke Szakály Melinda kifejtette, az idegennyelvű hangoskönyvek ügyében korábban a Országos Idegennyelvű Könyvtárba irányították az érdeklődőket. Jelenleg a szövetség hangoskönyv állományának digitalizálása zajlik, felvételeket 2010 óta források és stúdió hiányában nem készítenek. A kölcsönzésben nagy segítség lenne, ha a törvényi változások lehetővé tennék a külföldi szövetségektől kapott idegennyelvű irodalomról a könyvtár céljára történő másolatkészítést.
Lendvai Zsófia a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője a július 1-jén hatályba lépett új Büntető törvénykönyv szellemi tulajdonjog terén bevezetett változtatásairól elmondta, hogy két jelentős módosítás történt. Az első, hogy míg régen a Btk. a sértettek szerint vette a bűncselekmény elkövetését, most már az elkövető személyére vonatkozóan egy egységként lehet kezelni például olyan bűncselekményeket, mint a filmek illegális feltöltése az internetre, amely korábban akár több száz rendbeli elkövetésnek minősült. A másik fontos változás, hogy “a természetes személyek magáncélú felhasználását kiveszi a jogszabály az elkövetői magatartások köréből”- hangsúlyozta Lendvai Zsófia. Úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozik a magáncélú másolat készítése, tehát a törvény kivételt tesz például az otthoni szórakozás keretében folytatott torrent letöltésekkel kapcsolatban, ugyanígy
a ‘streaming’ szolgáltatások használata sem minősül illegálisnak.
Nincs nagy újítás a védelmet biztosító műszaki intézkedések, vízjelek, elektronikus eszközök esetében: mindenki büntethető aki, ezen védelem kijátszását szolgáló eszközöket állít elő, vagy értékesíti azokat, sőt az is bűncselekményt követ el, aki az ehhez szükséges tudást átadja.
Forrás:
Orient Press Hírügynökség