Az ütőfák fából és kerámiából készültek. Sokfélék, rendkívül szépen és részletesen megmunkált eszközök, melyekkel gyönyörű ajándékokat is készíthettünk. A minták többek között: madaras szív, virágmintás szív, kakas, szabja, betűk és a kékfestéshez használatos virág és levélmotívumok. A szervezők nagyon kedvesek, és segítőkészek voltak. A helyszínen felkészülten vártak minket a múzeum munkatársai, minden eszköz és kellék már az asztalon hevert. Az előre meggyúrt tésztából mindenki kedve szerint vásárolhatott, és bármilyen megálmodott forma elkészíthető volt. A hely igazán hangulatos volt, a társaság is kiváló, az ajándékba kapott forró tea is emelte az ünnepi meghittséget. Néhány óra leforgása alatt már a kezünkben is tarthattuk a helyben sütött és a celofánba csomagolt, rafiával összekötött, valamint a múzeum logójával ellátott csomagunkat.
Míg a mézeskalácsok sültek, addig mi körbe járhattuk a karácsonyi kiállítást, ami a környékbeli falvakból összegyűjtött eredeti betlehemekből és azok rekonstrukcióiból álltak. A terem egyik sarkában a valaha volt kornak megfelelően feldíszített karácsonyfa állt, mely pattogatott kukorica füzérrel és dióval volt díszítve, mindez egy szépen megterített asztalon, hímzett terítőn.
Számomra rendkívül érdekes volt megismerni a régi idők karácsonyi szokásait, hagyományait. Szívből ajánlom minden érdeklődőnek, semmiképp ne mulasszák el kipróbálni ezt a technikát.
Kellemes mézeskalács készítést, és áldott, boldog karácsonyt kívánok!
